DNV: A PV-költségek jelentősen csökkennek 2050-re

A DNV új jelentése szerint a napelemek globális beépített kapacitása 20-szeresére fog nőni 2050-re, amikor a technológia az összes megtermelt villamos energia 38 százalékát teszi ki.

A DNV becslése szerint a napenergia-termelés a század közepére várhatóan eléri a 14,5 TW-ot, amelyből 9,5 TW lesz önálló PV, 5 TW pedig napelemes tároló lesz.

A DNV Energy Transition Outlook jelentésének hatodik kiadása megállapította, hogy a napelem és a szélenergia már a legtöbb régióban a legolcsóbb villamosenergia-forrás, és 2050-re 69 százalékos együttes részesedéssel uralni fogják az áramtermelést.

Remi Eriksen, a DNV vezérigazgatója így nyilatkozott: "A globális energetikai átállás legerősebb motorja a nap- és szélenergia gyorsan csökkenő költsége, amelynek hatása felülmúlja a jelenlegi energiarendszert érő rövid távú sokkhatásokat."

A DNV előrejelzése szerint 2050-re 14,5 GW telepített globális napelem-kapacitás

A DNV előrejelzése szerint a napelemes PV globális átlagos súlyozott kiegyenlített villamosenergia-költsége (LCOE) a jelenlegi 50 USD/MWh-ról körülbelül 30 USD/MWh-ra (3 cent/KWh) esik vissza a század közepére, amikor az egyes projektek költsége meg fog emelkedni. jóval 20 dollár/MWh (2 cent/KWh) alatt legyen.

Változó jellege miatt a napelemes PV várhatóan a legalacsonyabb átlagos befogási árú technológia lesz. A jelentés szerint az ár nem akadályozza a fotovoltaikus energiatermelés erőteljes növekedését, mivel a napelemes PV-rendszereket úgy tervezték, hogy igény szerint kombinált villamos energiát állítsanak elő, akárcsak a víz-, atom- vagy széntüzelésű erőműveket.

A tanulmány szerint 2038-ra a napelemes tárolás árbevétel-előnye a hagyományos PV-erőművekkel szemben felülmúlja a költséghátrányt a globális átlagban. A tanulmány azt sugallja, hogy 2050-re a fotovillamos projektek felét külön energiatárolóval szerelik fel.

A DNV Net Zero útvonala kimondja, hogy ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó nulla kibocsátást, és a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 fokra korlátozzuk, a következő évtizedben meg kell háromszoroznia a megújuló energiaforrásokba történő befektetéseket, és több mint 50 százalékkal kell növelni a hálózati beruházásokat.

A tanulmány megállapította, hogy 2050-ig a globális szén-dioxid-kibocsátásnak évi 8 százalékkal kellene csökkennie, de 2021-ben a kibocsátás meredeken emelkedett, és 2022-ben már csak 1 százalékkal csökkenhet.

A nettó nulla kibocsátás elérése érdekében a DNV szerint "minden politikai eszköztárat meg kell nyitni", beleértve a magasabb szén-dioxid-adókat és -támogatásokat, a szigorúbb felhatalmazásokat, tilalmakat, fiskális ösztönzőket és intelligensebb szabályozást és szabványokat, amelyek ösztönzik a megújuló energiát a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésére.

Eriksen elmondta: "A COP27 közeledtével fontos, hogy a politikai döntéshozók felismerjék az energiamix dekarbonizálásában rejlő hatalmas lehetőséget, tekintettel az éghajlatváltozás hatásainak növekvő költségeire."

"Ez a technológia a nettó nulla kibocsátás eléréséhez létezik 2050-re, de ennek eléréséhez jól kell használnunk a politikai eszköztárat."